Számítógép-programozás

Részlet egy programból, amely a Commodore 64 mikroszámítógép saját BASIC nyelvén íródott

Számítógép-programozás (vagy egyszerűen programozás) egy vagy több absztrakt algoritmus megvalósítását jelenti egy bizonyos programozási nyelven. A programozásban megtaláljuk a művészet, a tudomány, a matematika és a mérnöki tudomány elemeit.

A rendszerfejlesztés a programozást (az implementációt) a szoftverfejlesztés egyik lépéseként kezeli. A rendszerfejlesztés eszköztárát a feladat nagyságától, illetve céljától függően használják fel a programozás során: a szabványos modellező és rendszerfejlesztési módszertanok, projektmenedzsment, gyors alkalmazásfejlesztés, programverifikáció, stb.

Története

Neumann-elvek, a tárolt programú számítógép

A. M. Turing angol matematikai logikus 1927-ben kimutatta (és a számológépi technika számos szakértője azóta különféle módokon gyakorlatilag is bebizonyította), hogy olyan programutasításokat is ki lehet dolgozni egy számológép számára, amelyek arra késztetik, hogy valamely más - pontosan meghatározott működésű - számológép módjára viselkedjék. Az ilyen utasításrendszereket, amelyek révén egy gép utánozza egy másik gép viselkedését… programoknak nevezzük.”

- Neumann János: A számológép és az agy, 1945[1]

Neumann János a mai modern Neumann-elvű számítógépek építéséhez 1946-ban dolgozta ki az alapelveket
  1. Teljesen elektronikus működés (ez Neumann idejében elektroncsöves felépítést jelentett, amit később a tranzisztoros, majd az integrált áramkörös felépítés követett)
  2. Kettes számrendszer használata (az összes művelet, pl. összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható)
  3. Belső memória használata
  4. Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és programutasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső memóriában (operatív tár) tárolja.[2]
  5. Soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történjen; ennek egy alternatívája a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható: ezt a lehetőséget Neumann elvetette)
  6. Univerzális felhasználhatóság, Turing-gép (programozhatóság; a különböző feladatok programokkal legyenek megoldva, nem pedig erre a célra épített hardverrel)
  7. Szerkezet: öt funkcionális egység (aritmetikai egység, központi vezérlőegység, memóriák, bemeneti és kimeneti egységek)[3]

Programrendszerek és nagyméretű adatbázisok tervezésének és fejlesztésének elvei

A számítógép-programozás mai tudománya az 1980-as évektől kezdett kialakulni, amikor már komplett programrendszerekre volt szükség, amelyek nagyméretű adatbázisokat használtak.

Más nyelveken
aragonés: Programación
العربية: برمجة
مصرى: برمجه
asturianu: Programación
azərbaycanca: Proqramlaşdırma
беларуская: Праграмаванне
беларуская (тарашкевіца)‎: Кампутарнае праграмаваньне
български: Програмиране
čeština: Programování
Esperanto: Programado
español: Programación
euskara: Programazio
Հայերեն: Ծրագրավորում
Bahasa Indonesia: Pemrograman
la .lojban.: sampla
Кыргызча: Программалоо
lietuvių: Programavimas
latviešu: Programmēšana
олык марий: Программлымаш
македонски: Програмирање
Bahasa Melayu: Pengaturcaraan
norsk nynorsk: Programmering
română: Programare
srpskohrvatski / српскохрватски: Programiranje
Simple English: Computer programming
српски / srpski: Програмирање
svenska: Programmering
Türkmençe: Programmirleme
Türkçe: Programlama
українська: Програмування
oʻzbekcha/ўзбекча: Dasturlash
Tiếng Việt: Lập trình máy tính
中文: 程序设计